2002 Március 7
nőnapi rendezvény


Egy tanár gondolatai dolgozat írás közben..
Ez igen! Erre számítottam! Bámulnak maguk elé, mint borjú az új kapura. Még nem tértek magukhoz az első megdöbbenésből. Ezt a példatípust direkt nem vettük gyakorlaton. Valamit a dolgozatra is kell tartogatni! Úgy teszek, mintha rájuk sem figyelnék. Hadd kezdjenek mozgolódni! A Kovács már lapozgatja is a könyvet. Azt hiszi, nem látom. Simán elkérhetném. De minek? Úgyis rossz képletet másolt ki. Úgyis elégtelent kap, és nem is voltam szigorú. Még puskázhatatott is. Ah! Barabás rátalált a jó képletre. Legalábbis azt hiszi. De téved. A jó képlet nincs is benne a könyvben. Helyesebben benne van, csak hibásan. Nem véletlenül választottam ezt a példát. Itt ma mindenki egyest ír. Azért ülök én itt. Majd legközelebb rendesen felkészülnek. Akkor kapnak egy primitív példát, amit még egy általános iskolás is meg tud oldani. Éppen ez fogja megzavarni őket. Nem hiszik el, hogy egy osztás meg egy szorzás az egész. Egy olyan képlet, amit még a kettes szintű általános iskolások is tudnak. Elbonyolítják majd az egészet. Aki pedig megcsinálja, azét azért nem fogadom el, mert nem általános iskolás módszerekkel kell dolgozni. Legalábbis a hallgatóknak nem. Megadtam azt a mennyiséget is, ami tévesen benne van a könyvben. Így nem gyanítanak semmit. Amúgy is több adatot írtam fel azok kedvéért, akik megszokták, hogy az összes adatot, amit megadtak, fel kell használni. Addig osztanak, szoroznak, amíg ki nem jön a kérdéses mennyiség. Ez ma legalább öt elégtelent fog szülni. Helyes! Barabás kirakta a dolgozatat a pad szélére, a háta mögött ülő már másolja is. A Szepesi meg leírta egy kis fecnire a példát, s odaadta az előtte ülőnek. Nagyszerű! A várt sebességgel terjed az egyes. A Horváth túl akar járni az eszemen. A szerencsétlen nem tudja, hogy ez eddig csak a feleségemnek sikerült. Jól felkészült a dolgozatra, a képletet is tudja. Már legalább öt perce készen van, és büszkén feszít. Na nem sokáig. Számítottam rá, hogy nem lehet semmivel sem megzavarni. Ezért még tegnap délután felírtam a padjára a helyes összefüggést. Most szépen odaballagunk hozzá, és véletlenül észrevesszük... Na, ez megvolt. Még neki állt feljebb. Nagyon elkanászodtak a mai fiatalok. Régen sokkal jobb volt. Nem kellett ennyit manőverezni. Csak a teljesen kész, hibátlan dolgozatokat fogadtam el, melyek végeredménye is jó volt. Persze olyan adatokat adtam meg, s olyan képletekkel kellett számolni, hogy logarléccel az atyaúristen sem tudta volna befejezni időben. De ezek a rohadt számológépek megnehezítették a dolgomat. Ám kifogni nem tudnak rajtam. Úgy látom, mindenki befejezte, beszedhetem. Így kell dolgozatot íratni! Nem kell utána órákig vesződni. Az egészet kijavítom egy perc alatt.


Mi jobb? A férfi vagy a kutya?
Egyesek szerint jobb a férfi, mint a kutya, mert
  • csak két lábbal hordja be a sarat a lakásba
  • nem áll le játszani minden emberrel, ha elmész vele sétálni
  • kinyitja magának a konzervet
  • beengedik a vendéglőbe
  • a kutyáknak MINDIG büdös a szája
    Mások szerint a férfi pont olyan, mint a kutya, mert mindkettő
  • túl sok helyet foglal az ágyban
  • retteg a porszívótól
  • fél a saját fajtájától
  • megjelöli a territóriumát
  • annál büdösebb, minél öregebb
  • annál idegesebb, minél kisebb
  • gyanakszik a postásra
    és egyik sem
  • mosogat
  • mondja el, hogy mi bántja
  • tudja, hogyan kell rendesen telefonálni
  • érti, hogy mit szeretsz a macskákban
  • veszi észre, hogy fodrásznál jártál
    Megint mások szerint jobb a kutya, mint a férfi, mert
  • a kutya nem henceg azzal, hogy kivel aludt
  • a nagyszerű kutyák nem tudják, hogy nagyszerűek
  • a legrosszabb betegség, amit egy kutyától kaphatsz, a bolhásság
  • a kutyáknak nem okoz gondot, hogy nyilvánosan kifejezzek a ragaszkodásukat
  • a kutyának hiányzol, ha elmész
  • a kutyák szégyellik, ha valamit rosszul csináltak
  • a kutyák nem játszanak veled - csak apportíroznak (de közben nem nevetnek ki, hogy milyen bénán dobtad el a botot)
  • a kutyáknak minden videofilm megfelel, mert nekik az a lényeg, hogy veled együtt lehessenek
  • a kutyák nem ijednek meg attól, hogy okos vagy
  • a kutyák idomíthatóak
  • a kutyák tudjak, mint jelent, hogy "nem"
  • a kutyák nem gyakoroljak saját fajtájuk megölését
  • a kutya megérti, hogyha néhány barátját nem engeded be a házba
  • a kutya nem várja el, hogy mesterszakács legyél
  • a kutyák szobatisztaságra nevelhetők
  • egy középkorú kutya nem fog téged elhagyni egy fiatalabb gazdiért
  • a kutyák nem ijednek meg egy rövid hajú nőtől
  • a kutya kedves a rokonaidhoz
  • a kutya nem szól bele a vezetésbe
  • a kutya nem rakja tele a retikülödet a cuccaival
  • a kutyák nem kukucskálnak, amikor a lábad borotválod
  • a kutya nem esik kétségbe, ha te keresel többet
  • egy kutyát erőszakkal is meg tudsz fürdetni.

    Karinthy Frigyes: (Egy férj naplójából)
    Nov. 1.
    Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús. Ma este mikor hazajöttem, egy kardot találtam otthon a szobában, de a feleségem megmagyarázta, hogy hogyan esett be véletlenül az utcáról a kard, mikor lent elmentek a katonák; hát ami igaz, az igaz, nagy szél volt ma.
    Febr. 15.
    De nekem mégiscsak gyanús a feleségem. Ma gyereket szült nekem, hát nézem a gyereket, vörös haja van és három füle, nézem a szobaurat, annak is vörös haja van és három füle, de furcsa találkozás, mondok, de a feleségem megmagyarázta, hogy biztosan ikreknek akartak születni, aztán meggondolták, és összementek, mégis, de siettükben az egyiknek a másik füle kimaradt, hát ebbe lehet valami.
    Márc. 2.
    Nem tudom, de nekem roppant gyanús a feleségem mégis. Ma megyek az utcán, hát véletlenül fölnézek egy ablakba, ott látom a feleségem, kibontott hajjal csókolódzik egy alacsony fiatalemberrel. Mindjárt különös volt nekem, direkt megvártam lent a lépcsőházban, és kérdeztem tőle, mit keres ebbe a házba, erre pofon vágott, mondta, hát egy új unokafivérem született marha, azt jöttem üdvözölni. Kérdeztem, hogy akkor mért bontotta le a haját, mondta, mert meleg volt; hát abba igaza van, kezd már nagyon meleg lenni.
    Jún. 14.
    Mégiscsak gyanús nekem a feleségem, tudja isten. Haza jövök a hivatalból, hát amint megyek keresztül a szobán, a feleségem, látom, fekszik a díványon, és a házmester is feküdt a díványon; eleinte nem akartam szólni, bementem a másik szobába, de aztán, mikor a házmester elment, mégiscsak szöget ütött a fejembe a dolog, meg is kérdeztem egyenesen a feleségemet, nem sokat teketóriáztam, hogy mi az, de ő mondta, hál' istennek, hogy csak valami lakbérről volt szó, aztán közbe elfáradtak, hát azért feküdtek le, szegény házmester fáradt volt, az igaz, egész éjjel kell neki szaladgálni ajtót nyitogatni.
    Aug. 3.
    Valami jót kitaláltam ma, mert nekem nagyon gyanús volt a feleségem; éjjel, mikor azt hitte, hogy alszom, lassan felöltözködött mindig, és elment hazulról. Hát erre kötöttem egy spárgát a lábára, egy hosszú gombolyagról, mer' az ember vigyázzon a feleségére, ha az elmegy hazulról, ezer szeme legyen az embernek a feleségére, mondok, nehogy megcsalja. Igy most jó lesz, gondoltam, a feleségem járkálhat, de nem csalhat meg, mer' én abban a percben, amikor akarom, visszagombolyitom a spárgát, és visszahúzom a feleségem.
    Aug. 10.
    De mégiscsak gyanús nekem a feleségem. Ma éjjel megint felkel, én lassan, hogy ne vegye észre, ráteszem a spárgát a lábára, ő meg húzta maga után a spárgát, és elment. Most legalább nyugodt lehetek felőle, gondoltam, mert az utóbbi időben, mondom, igazán gyanús nekem a feleségem. Egy óra múlva kezdem gombolyítani visszafelé a spárgát, húztam vissza a feleségem, egész szépen jött, de egyszerre csak furcsa, kétszer olyan nehéz lett húzni, ez tartott egy darabig, aztán egyszerre megint könnyű lett húzni, később pár percre megint sokkal nehezebb volt húzni, aztán megint olyan könnyű lett, mint eleinte, és végre behúztam a szobába. Nem értem, mért lett közbe nehezebb, roppant gyanús nekem a feleségem, meg fogom kérdezni.
    Okt. 31.
    Már régebben akartam írni a naplómba, hogy nekem gyanús a feleségem. Ma este hazajövök, és le akarok feküdni, hát nem lehet lefeküdni, próbálom így, próbálom úgy: egyszerre rájövök, hogy azért nem lehet lefeküdni, mert már valaki fekszik az ágyamba. Mondok csodálkozva, nini, hát akkor én már előbb lefeküdtem? De az nem lehet, mert hiszen még fent vagyok. Megkérdeztem a feleségemet, hogy lehet az, ez a helyzet nekem nem elég világos. Mondja a feleségem, gyújtsak gyertyát, és tartsam egy ideig a fejem előtt, akkor majd világos lesz. Meg is gyújtottam a gyertyát, és tartottam egy ideig a fejem előtt, arra aztán azt mondta a feleségem, hogy oltsam el hirtelen. Hirtelen eloltottam, de mondom, nekem roppant gyanús a feleségem, csak nem szeret ez a nő valaki mást?
    Nov.7.
    Egy hónapja nem láttam a feleségem, egy hónap előtt azt akarta ugyanis, hogy menjünk a kaszárnyába lakni, de nem akartam, azóta nem látom a feleségem. Este mindig rágondolok, és nagyon fáj a szívem, mert valami egészen különös, egészen érthetetlen gyanú lappang a lelkem fenekén, alig merem leírni: én azt hiszem, ez az asszony nem szeret már engem annyira. Norvég regényekbe olvastam én már valamikor, hogy lehetséges, hogy az asszony lassan elhidegül a férje iránt, és belső átalakulások lelki távolodást idéznek elő hovatovább. Lehetséges volna, hogy az én feleségem is egy ilyen átalakulás felé közeledik?
    Dec. 25. karácsony
    Nem, nem: a feleségem mégis szeret. Kéthónapi aggodalmak és lelki harcok után végre mégis megértettük egymást: ma este ismét enyém lett. Az Ó utcán jöttem éppen haza tizenegy után, hát egy kapu alól egyszerre elém toppan a feleségem; biztosan azonnal megismert, bár sötét volt, mert rögtön mondta, hogy jöjjek be hozzá, és még szép embernek is nevezett. Bementem, és a feleségem rögtön karjaimba omlott - mégse volt hát igaz azzal a norvég regénnyel. Boldog vagyok, hogy gyanúm alaptalannak bizonyult; soha nem gyötröm magam többé ilyen elvont dolgokkal, melyek csak lelkünk nyugalmát zavarják.


    a Tökéletes Feleség
    "Frappáns ötlet volt drágám, hogy a koszos zoknidat az asztalon tárolod. Így mindig szem előtt van, és biztosan nem felejtem el kimosni."
    "Milyen kedves Tőled, hogy felhajtva hagyod a WC ülőket, így megspórolsz nekem egy mozdulatot, amikor ki akarom sikálni."
    "Milyen figyelmes Tőled, hogy nem emlékeztetsz állandóan a koromra! Bezzeg a bunkó kollegáim egy rakás virágot adtak szülinapomra. Alig bírtam hazacipelni. Nincs is ennyi vázánk. Meg jó, hogy minden este legurítasz egy pár sört, így az üres üvegeket vázának használhatom."
    "Mar megint színjózan vagy, hányszor mondjam még, hogy sokkal aranyosabb vagy egy kis szalonspiccel? Sipirc a kocsmába, és 4 féldeci előtt haza ne gyere nekem, mert nem foglak beengedni."
    "Légy szíves hangosítsd fel a tevét, hogy a konyhában is halljam a meccset!"
    "Már megint frissen borotválkozva bújsz hozzam? Hányszor mondjam még, hogy nincs férfiasabb a két napos borostánál?"
    "Teszed le rögtön azt a porszívót? Romba döntöd az illúzióimat. Ilyet csak homokosok tesznek, ráadásul megmelegszik a söröd, amit most töltöttem ki...."
    "Kérlek, meséld el újra, hogy fogtad el tegnap a Lajos betlijét azzal a zseniális trükkel!"

    Vavyan Fable
    Édes, mint a bűn
    (idézet)
    " Hajdan, midőn az Isten megteremtette a Földet; megcsinálta a hegyeket, vizeket, erdőket, állatokat és más értelmes dolgokat, belenézett a tükörbe, s azt mondta magának: na jó. kreálok egy ilyen figurát, mint ez itt, elvégre játszani, kockáztatni kell. S lőn. Amikor azonban látta, hogy a teremtmény tökéletesen életképtelen, elkeseredett. Bámatában csak ült a tévé előtt, rágcsálta a snacket, sós mogyorót, nyomkodta a távkapcsolót, harapta a sört, s nézegette a lyukas zokniból kibámészkodó lábújját. Végül elszánta magát. Nagy sóhajjal azt mondá: akkor most csinálok valami szépet. És megalkotá a nőt. Amint a mű elkészült, nem tudott betelni vele. Milyen finom. Milyen kecses. Milyen eszes. Milyen szép. Na igen, de bármilyen szép, bimbózni nem tud. A szaporodáshoz segítségre is szüksége lesz. Hoppá, hisz ott az a suta, gyámoltalan, szőrös teremtmény, a férfi. Elővette, bámulgatta hümmögött, vonogatta a vállát. Hát ezzel a lénnyel aligha áll szóba a tökéletesre sikerült nő. Barkácsolt egy kicsit a férfin, de az nem lett jobb az istennek se. Mit volt mit tenni, a nőt kellett kicsit átprogramozni. Előkerültek a Gyengédség, Jóság, Tolerancia, Érzékenység, Anyai ösztön stb. feliratú fűszertartók. Valami még rettentően hiányzott. Nélküle a nő még mindig nem tudná elviselni a férfinak keresztelt kreatúrát. Hoppá, megvan! Isten elővette a Humorérzék nevű sót, s dolgozni kezdett a női agyvelőn. Sajna közben megkezdődött a meccs a tévében, s teljesen elvonta a figyelmét a munkájáról. Miáltal egy kicsit túladagolta a hozzávalókat. S miközben mi nők, benneteket gyámolítunk, táplálunk és gondozunk, hogy ama egyetlen funkciótoknak megfelelhessetek, ti komplexusaitokat kompenzálni próbálván minket cikiztek. " ... " - Néha azért te is olvasol újságot?! " ... " Valamennyi tele van gyászhírekkel: elutazott a feleség egy kongresszusra, melyet nélküle meg sem tartottak volna, s amikor hazament, ott lelte a férje csontvázát a hűtőszekrény előtt. Az egyed sejtette, hogy a frigóhoz kell tartania, ha életben akar maradni, de mire ezt felismerte, már nem volt ereje odáig vonszolni magát. Ez bizony gyakori. Aztán ott van a többi halálok: anyu elmegy kis időre, s apu, ki az előbb említett egyednél valamivel fejlettebb, önállóan megtalálja a frigót táplálkozik. Program vége, itt elakad. És a toronymagasan felhalmozott mosatlan edény okozza a végzetét: szalmonellózist, vérhast, tífuszt vagy kolerát kap. Ende. A másik egyed, ki anyu távollétében fontosnak mondott tárgyalásra készül, látja ám, hogy fehér inge fekete. Ettől még bátran felvenné, de rongya gyűrött is, mint egy kelkáposztafej. Nosza, előveszi a vasalót, ráteszi a retkes ingre, aztán lemegy a garázsba a kocsiját barkácsolni. Ott ég szénné a szerelőaknában. Nem folytatom. Rettenetes. "
    A nő, mint eszköz
    Hardware-követelmények
    A nő rendszerbe állítása megköveteli:
  • az állandó telephelyet az éjszakai tárolás, karbantartás stb. céljára
    Software-követelmények
  • a nőnek ajánlatos sok változatos programot nyújtani
    Általános leírás
    A nő abban különbözik a tranzisztortól, hogy nem három, hanem négy végtagja van. Tehát inkább két darab ellenálláshoz lehet hasonlítani. Panelbe ültetését nehezíti, hogy lábai nem ónozottak. A lábak végén lévő bemetszések néha lakkozva vannak, a lakkozás színéből a processzor bonyolultságára lehet következtetni. A rikítóra lakkozott példányok általában igen egyszerűek, visítva nevetnek, és nem értik, a hajó miért úszik a vizen, hiszen vas... Egyébként e bemetszések léte gyártástechnológiai okokra vezethető vissza, gyakorlati hasznuk nincs. Sőt, ha szükséges a nő rögzítése, ajánlatos ezeket lecsípni, lereszelni stb.
  • Felső végén egy ütésnemálló tokban helyezkedik el a központi egység. E központi egység bonyolultsága változó, általában fordítottan arányos a formatervezés színvonalával. A fejlett, 3 bites processzorral és 17 bites memóriával rendelkező példányok gyengén formatervezettek, míg az egyszerűbbek (1 bites processzor, 1 bit memória) igényesebb külsejűek.
  • A nőnek két füle van, tehát szállítható.
  • A nő képes a karakterfelismerésre, különösen az "1000Ft", az "5000Ft" és a "10000Ft" karaktersorozatok felismerésére.
  • A nő input-output eszközei a felső és a középső részén helyezkednek el. A felső részén az input, az alsó részén az output eszközök. Megemlítendő, hogy az alsó részen található egy igen fontos input-csatlakozó, a memóriabővítő.
  • Ha lejjebb megyünk, akkor két potenciométert találunk, a nőt ezzel lehet gerjesztett állapotba tekerni. A has közepén helyezkedik el az a nyílás, amin a gyártáskor a nő légmentes lezárása előtt kiszívják a levegőt.
  • A nőt ne tároljuk függesztve, mivel gyárilag lábakra van szerelve, állítsuk mindig ezekre. Ha a nőt esetleg fektetve tárolnánk, a lábait akkor sem tanácsos leszerelni, mivel ez árt az esztétikai megjelenésének, és a körülményes visszaszerelés miatt a férfiaknak kell majd reggelit készíteni.




    Vissza